A híressé vált “Sámándob” szolnoki tervezője hűtlen kezeléssel vádolja Karcag vezetését

Megosztás

Az acélelemeket hagyták szétrohadni, nem figyeltek rá, ezért mentek ilyen szinten tönkre. Pedig nagyon sokba került.

Bejelentést tett az Integritás Hatóságnál Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében – írja az Átlátszó.

A “Sámándob” néven ismert pavilont 2015-ben Olaszországban állították fel először több mint 2 milliárd forintért, majd a magyar kormány úgy döntött, hogy hazahozza, végül Karcagra szánták “sztyeppemúzeumnak”.

A pavilon nagy része fából készült, ami a pavilon tervezője, Sárkány Sándor szerint még külföldön szétrohadt. A vasszerkezet 2017-ben jutott el Karcagra, de mivel sokáig nem volt elég pénze az önkormányzatnak, hogy újból felépítsék, így addig egy cég telephelyén tárolták. 

A Sámándob újbóli felállítása 2020-ban még 2,6 milliárdba került volna, de a karcagi önkormányzatnak akkor nem volt rá pénze, 2021-ben pedig már nettó 3,8 milliárd forintért vállalta a munkát a budapesti Zeron Zrt. és a székesfehérvári Peszter Kft. konzorciuma. A közbeszerzési felhívás szövegében az szerepelt, hogy „a teherhordó acél- elemei (a lebontott pavilonból származó egyedi acél termékek kötelezően felhasználandóként kalkulálandók) az Ajánlatkérő rendelkezésére állnak, ezeket Ajánlatkérő megrendelői szolgáltatásként térítésmentesen biztosítja a beruházás megvalósításához”. 

Mivel azonban a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor, a pavilon főtervezője beadványában az Integritás Hatóságnál most az elmaradt újjáépítés kivizsgálását kéri, szerinte ugyanis a nem megfelelő tárolással „hűtlen kezelést elkövetők felelősségre vonása politikai alapon elmaradt”. 

Sárkány szerint a Sámándob Karcagra kerülésekor szigorú feltételekhez kötötték, hogy hogyan lehet tárolni az épület acélszerkezetét, de ezt nem tartották be, a szabad ég alatt rohasztották azt, ezért „Karcag elöljárói a hűtlen kezelést bizonyíthatóan elkövették. A közpénz hatékony és észszerű felhasználása, törvényessége nem valósult meg”. További részletek a Magyar Narancs cikkében.

Kapcsolódó cikkek